Hulladékégetési energiatermelés

Hulladékégetési energiatermelés

A hulladékégető energiatermelés hulladékégető művek és berendezések bevezetésének, emésztésének és innovációjának munkája. Az elmúlt években a települési szilárd hulladékok (MSW) égetésének füstgázában lévő dioxinok általános problémát jelentenek a világon. A dioxinhoz hasonló erősen mérgező anyagok nagymértékben károsítják a környezetet. A dioxinszerű anyagok képződésének és diffúziójának hatékony szabályozása közvetlenül kapcsolódik a hulladékégetés és a hulladékenergia-termelési technológia előmozdításához és alkalmazásához. A dioxin molekulaszerkezete az, hogy egy vagy két oxigénatom köt össze két klórral helyettesített benzolgyűrűt. A PCDD-t (poliklór-dibenzo-p-dioxin) két oxigénatom, a PCDD-t (poliklór-dibenzo-p-dioxin) pedig egy oxigénatom köti össze. A 2,3,7,8-pcdd toxicitása 160-szor magasabb volt, mint a kálium-cianidé.

A hulladékégető energiatermelés működési elve:

A szemétégetőkben a dioxinforrások a kőolajtermékek és a klórozott műanyagok, amelyek a dioxinok prekurzorai. A képződés fő módja az égés. A háztartási hulladék sok NaCl-t, KCl-t stb. tartalmaz, míg az égetés gyakran tartalmaz s elemet, ami a szennyezést eredményezi. Oxigén jelenlétében a Cl-t tartalmazó sóval reagálva HCl-t képez. A HCl reakcióba lép a réz oxidációjával képződő CuO-val. Megállapítást nyert, hogy a dioxintermelés legfontosabb katalizátora a C-elem (a CO-val standard).

A hulladékégető energiatermelés fő előnyei a következők:

A gázvezérelt pirolíziségető két égéstérre osztja az égetési folyamatot. Az első égéstér hőmérsékletét 700 ℃-on belül szabályozzák, így a szemetet alacsony hőmérsékleten, oxigénhiányos körülmények között le lehet bontani. Ekkor a fémelemek, például a réz, a vas és az alumínium nem oxidálódnak, így néhányuk nem képződik, ami nagymértékben csökkenti a dioxin mennyiségét; Ugyanakkor, mivel a HCl-termelést befolyásolja a maradék oxigén koncentrációja, a HCl-termelést az anoxikus égés csökkenti; Ezenkívül nehéz nagyszámú vegyületet képezni az önredukáló légkörben. Mivel a gázvezérlésű égetőmű szilárd ágy, nem kerül füst és el nem égett maradék szén a másodlagos égéstérbe. A szemétben lévő éghető komponensek éghető gázokká bomlanak, amelyeket az égéshez elegendő oxigénnel vezetnek be a második égéstérbe. A második égéskamra hőmérséklete körülbelül 1000 ℃, és a füstcső hossza több mint 2S-ig tartja a füstgázt, ami biztosítja a dioxin és más mérgező szerves gázok teljes lebomlását és égését magas hőmérsékleten. Ezenkívül a réz-, nikkel- és vas-részecskék dioxinképződésre kifejtett katalitikus hatása elkerülhető zsákszűrő használatával.

Égető berendezés

Az MSW-égető erőmű MSW-égetője Kanadában gyártott, előretolt, többlépcsős mechanikus rostélyos égetőmű. Az égetőt a világ harmadik generációs kupaktechnológiájához alkalmazták, amely hatékonyan képes csökkenteni az égetés során keletkező mérgező gázokat.

1. Szemeteskuka szerkezete

A szemetet gépkocsival szállítják a tisztítótelepre, majd a szemeteskukába öntik. Az újonnan betárolt szemetet 3 nap múlva a kemencébe lehet égetni. Amikor a szemetet a kukába helyezzük, az erjedés és a csurgalékvíz elvezetése után a szemét fűtőértéke növelhető, a szemét könnyen meggyullad. A kukában a daru markolatával a szemetet a kemence előtti garatba juttatják.

2. Rácsszerkezet

A hulladékégető egy dugattyús, előretolható, többfokozatú mechanikus rostélyos égető. A szemétégető egy adagolóból és nyolc tüzelőrostély-egységből áll, köztük kétfokozatú rostély a szárító részben, négyfokozatú rostély az elgázosító égetési szakaszban és kétfokozatú rostély a kiégési szakaszban. A szemétégetőben a hőmérsékletet 700 ℃-on belül kell szabályozni. A kiégett szemét az utolsó rostélyról hagyja el a szemétégetőt, és a hamutartóba esik.

Etető és tűzvédelmi ajtó

Az adagoló a tölcsérbe hulló szemetet a tûzajtó elejébõl a rakodóhengeren keresztül az égéstérbe tolja. Az adagoló csak az etetésért felelős, égési levegőt nem biztosít, és a tűzvédelmi ajtón keresztül el van szigetelve az égési területtől. A tűzgátló ajtó zárva marad, amikor az adagolót visszahúzzák. A tűzgátló ajtó bezárása elválaszthatja a kemencét kívülről és fenntarthatja a negatív nyomást a kemencében. Ugyanakkor az égéstér bejáratánál vannak hőmérsékletmérő pontok. Ha az égéskamra bejáratánál túl magas a szeméthőmérséklet, az elektromágneses szelep vezérli a tűzvédelmi ajtó után kipermetezett permetezőt, hogy megakadályozza, hogy az adagolócsatornából származó szemét meggyújtsa a garatban lévő szemetet, amikor a tűzajtó kinyílik.

Égésrács

A nyolcfokozatú égetőrács kétfokozatú szárítórostélyra, négyfokozatú elgázosító rostélyra és kétfokozatú égetőrácsra oszlik. Mindegyik rostély alatt egy hidraulikus impulzusmeghajtó berendezés található. A 8 fokozatú tolószerkezet (tolóágy) meghatározott sorrendben tolja a szemetet, így a szemétégetőbe kerülő szemetet az egyes rácsokhoz illesztett tolóágy a következő rostélyra tolja. A rostélyon ​​egyenletesen elosztott lyukak vannak, amelyek az égés céljára szolgáló elsődleges levegő permetezésére szolgálnak. Az égéshez szükséges primer levegőt a rostély alatti primer levegő vezeték szolgáltatja. A rostély tolása során a szemetet az égő és a kemence hősugárzása, valamint a primer levegő felmelegíti. A nedvesség gyorsan elpárolog és meggyullad.

Égő elrendezése

Az első égéstérben két fő égő található, amint az a 2., 17. és 18. ábrán látható. A szemétégetőben az égetőrács felett van egy hőmérséklet mérési pont. Amikor az égetőt beindítják, és az égési hőmérséklet alacsonyabb, mint az előírt, a 17 égőt olajjal táplálják az égés elősegítésére. A 18-as égő a kemence kimeneténél található, és az el nem égett szemét kiegészítésére szolgál. Az égéshez szükséges levegőt négy szemétégető közös égetőventilátora biztosítja, az égő égéshez szükséges levegő a légkör által belélegzett tiszta levegő. Ha az égéstermék-ventilátor meghibásodik, vagy a levegőellátás nem elegendő, a kényszerhuzatú ventilátor levegőellátásának egy részét a bypass veszi el (ahogy az a 26. ábrán látható), hogy táplálja az égőt.

3. Második kamra füstcső

A második égéstér fő része hengeres égéstermék, és nincs füstgáz holtszög, amelyet csövek okoznak. A második égéstér beállításának célja, hogy az elméleti légtérfogat 120-130%-a és kb. 1000 ℃ mellett a füstgáz 2S-nél tovább maradjon, hogy a kemencében lévő káros gázt lebontsák. A második égéstér bemeneténél egy segédégő található. Ha a rendszer azt érzékeli, hogy a füstgáz hőmérséklete a második égéstér kimeneténél alacsonyabb egy bizonyos értéknél, akkor a kiegészítő égés céljából meggyullad. A szekunder levegő a másodlagos égéstérbe jut a másodlagos égéskamra bemeneténél. A második égéstérnek két felső és alsó kimenete van, amelyek a hulladékhő-kazánhoz vezetnek, a két kimenet előtt pedig egy hidraulikus hajtású terelőlemez található, amely szabályozza a füstgáz bejutását.

4. Szellőztető rendszer

Minden égetőmű kényszerhuzatú ventilátorral van felszerelve. A ventilátor levegőt szív be a szemétmedencéből, és az első égéstér tolóágyának alsó részéből kiszivárgott gázt is beszívja a szemétégető külső részébe. A levegőellátási forrás ilyen elrendezése biztosítja, hogy a szemetestartály mikro negatív nyomású állapotban legyen, és elkerülje a szemetestartály gázszivárgását. A befúvott levegő bejut a hulladékhő kazánba, áthalad a hulladékhő kazán kétfokozatú levegő-előmelegítőjén, majd egy nagy keverőfejbe (21. ábra szerint), majd az első égéstérbe, ill. az égetőmű második égésterét elsődleges és szekunder levegőként. A gyűjtőegység a hulladékhő-kazán bypass-ából származó visszatérő levegőt is képes fogadni. A gyűjtőcsőből kilépő primer levegő további két csőre oszlik: az 1. cső három légcsőhöz van csatlakoztatva, hogy levegőt szállítson 1-3 rácshoz; Egy másik 2 cső öt légcsőhöz van csatlakoztatva, hogy levegőt szállítson a 4-8 rácshoz. A rostélyba szállított primer levegő képes szárítani a szemetet, lehűteni a rostélyt és levegőt szolgáltatni az égéshez. Az 1. csővezetéken lévő levegőmennyiség-szabályozó szelepet a szemétégető bemeneti hőmérsékletének megfelelően kell beállítani. A 2. csővezeték levegőmennyiség-szabályozó szelepét az égetőkemence hőmérsékletének és oxigéntartalmának megfelelően kell beállítani. A kemence levegőmennyisége az elméleti levegőmennyiség 70-80%-a legyen. A másodlagos levegő a csővezetéken keresztül jut be a másodlagos égéstérbe. A másodlagos levegőellátás az elméleti levegőellátás 120-130%-a.

5. Hamuürítő rendszer

A szemétégetőből kibocsátott hamu a hamutartályba esik. Két párhuzamos hamutartály elrendezési iránya merőleges az égetőműre, négy égetőmű hamutartályai pedig vízszintesen kapcsolódnak egymáshoz. A hidraulikus nyomással meghajtott hamuleválasztó (ahogyan a 223. ábrán látható) úgy dönt, hogy a hamut egy hamutartályba ejti. A hamutartály alján egy hamuszállító szalag van elhelyezve, amely a négy égetőből kibocsátott hamut a hamutartályba szállítja. Egy bizonyos vízszint szükséges a hamutartályban a hamu elmerítéséhez.

6. Füstgáz-kezelő berendezés

Miután a füstgázt a hulladékhő kazán elvezeti, először a félszáraz gázmosóba kerül, amelyben a porlasztó segítségével a torony tetejéről a megfőtt kőhabarcsot a toronyba permetezzük, hogy a toronyban lévő savas gázzal semlegesítsük. füstgáz, amely hatékonyan távolítja el a HCl-t, HF-et és más gázokat. A gázmosó kifolyócsövén egy aktívszén fúvóka található, az aktív szén pedig a füstgázban lévő dioxinok/furánok adszorbeálására szolgál. Miután a füstgáz belép a zsákszűrőbe, a füstgázban lévő részecskék és nehézfémek adszorbeálódnak és eltávolíthatók. Végül a füstgáz a kéményből a légkörbe kerül.